nomad.hupont.hu

Már sok lakóközösségben élt. Mikor ér majd rá, hogy egyszer igazán a lányokkal is beszéljen. Ez biztosan tat még egy ideig. Ők különböző műszakokban dolgoznak, és holnap ő is kezdi a munkáját. Most már muszáj volt rendet rakni a konyhában. Nagy káoszt rendezett. Utána egy kicsit pihenni akart, és talán thaiföldi útikönyvében olvasni. Sophia későn tért haza a munkájából. Elena elment szórakozni. Eric azt mondta neki, hogy a konyhában foglalhat helyet. Kész a vacsora. Azt mondta, hogy az étteremben már vacsorázott. Eric azt mondta, hogy ez nem probléma. Már csak le akart feküdni. Eric még el akarta mesélni, hogy mit gondolt ki a takarítási tervvel kapcsolatosan. Néhány újításra gondolt, mivel ők most hárman vannak. Sophia mosolygott. Valóban bevetette magát. Szimpatikusnak találta. Hogy milyen volt a napja. Néhány turistáról mesélt, akik nagyon sokat fogyasztottak. Az egyik mindig flörtölni próbált vele. Közeledésére csak egy mosollyal válaszolt. De az még jobban lázba hozta. Eric azt mondta, hogy őt is vonzza. Erre Sophiának nagyon nevetnie kellett, Eric magához húzta. Egymás szemébe néztek. Eric megcsókolta, amit ő viszonozott. Mit talált benne? Abban biztos volt, hogy jó szerető. Sármos volt és el tudott csábítani egy nőt.  De Ember- és barátként még nem igazan ismerte meg. Meddig tudtak együtt maradni? Volt ő egy hűséges típus? Még nem akarta odaadni magát. Aztán gyorsan visszavonult, még küldött neki egy mosolyt, és eltűnt a szobájában. Eric még egy kicsit takarított a konyhában, és aztán ő is visszavonult.

A következő napon Elena készítette el a reggelit. Igazi angol reggelit, szalonnával és tószttal. Sophia még aludt, mivel megint délutáni műszakja volt. Most Ericnek is eljött az első napja. Rögtön a reggeli után útnak indult. Hogy hol van az étterem, azt most már tudta. Ma először egy megbeszélés és a beutalás a munkába állt napirendjen. Eric kíváncsi volt. Mit tartogat neki ez a nap? Hogy fognak majd az új kollegák reagálni? Megint kétségei támadták, de gyorsan megnyugodott. Majd minden jó lesz. Amikor hátsó bejáraton keresztül belépett az étterembe, már hangos zajokat hallott a konyhában. Valaki már biztosan dolgozott. A szakácsok egy kicsit korábban kezdettek, mint ő. Már nem tarthatott sokáig. Akkor ő is majd súrolja az első serpenyőket. Az étterem vezetője üdvözölte. Ő is főzött, de ma először Ericcel akart törődni. Megmutatta munkahelyét és bemutatta az új kollégáknak. Ma nagy ebédet egy Tallinból jött turistacsoportnak kellett főzni. A főszakács már összeállította a menüt. Rántott húst, krumplit és brokkolit tervezett. Abból már sokat tett a lábasba, a brokkoli főtt. Most a kötényt kötötte meg. Eric szerette a brokkoli illatát. Eric az első edényeket betette a vízbe. A főszakácsok lábasai voltak. Később még hozzájöttek a segédszakácsok serpenyői. Ők most a húst sütötték. Egy másik sarokban a sült burgonyát készítették. Eric most nem ért rá, evésre gondolni. Serpenyői és lábasai főlőtt izzadt. Már nem tartott sokáig, és befejezte az első adagot.

Az ebédig Eric eléggé elfáradt. Annál jobban ízlett a lazac, amelyet a különböző ételekből választott. Most először volt egy kis ideje, hogy új kollégaival beszélgessen. A szakácsoknak is jó étvágyuk volt. Az egyik szakács azt kérdezte tőle, hogy hogyan tetszik az új munka. Azt válaszolta, hogy eddig még nem is volt ideje, hogy ezen gondolkozzon. De megköszönte az érdeklődést. Eddig mindennel megbirkózott. Talán mégis a nap végére majd lesz izomláza.  Igen, Sean ezt igen el tudta képzelni. Neki is nehéz lábasakkal és serpenyőkkel kell bánni. Sean barátságos, szellemes srácnak tűnt. Minden beszélgetésbe beleavatkozott. Úgy tűnt, hogy szeretett beszélgetni. Máskülönben se szakadt meg a beszélgetés az asztalnál. Leginkább a tegnapi tv-műsorról beszélgettek. Ericnek nem volt tv-je a szobájában. Viszont azon gondolkozott, hogy majd laptopot vesz. Ha majd internete is lesz, már nem kell menni internetkávézókba. De hogy érdemes volt-e, két hónapra befizetni az internetre, majd kiderül. A délutáni műszak se volt könnyebb. Most az egész az ebédről összegyülemlett edény került sorra. A munka attól lett könnyebb, hogy Eric közben néha Sophiára gondolt. Ma este a sztepptánc-rendezvényben fognak részt venni. Ő nem volt nagy táncos. Az első vagy második sör után majd működni fog. Sophia biztosan sokkal ügyesebb volt. Lengyel temperamentuma is biztosan segít ebben. Amikor végre vége lett a munkának, Eric gyorsan ment szekrényéhez, átöltözött, és akkor még egy darabig Seannel mentek hazafele. Sean az egyes kollégákról beszélt. Úgy tűnt, hogy mindenkit nagyon jól ismert.

Most Eric már várta a Sophiával való viszontlátást. A tegnapi este azért nem volt mentes némi romantikától. Bár vacsorát se kóstolta meg. De ez az ellenállás valahogyan sexivé is tette.   Ma táncolni akart vele és melyen a szemébe nézni. Ha akkor is ellenáll neki, az ő hibája. Amikor kinyitotta az ajtót, hallotta, ahogy Elena a konyhában pöszmötöl. A tegnapi vacsoráját felmelegítette, megkérdezte, hogy ő is kér még belőle. Ha nem túl éhes, ő is kér egy kis csirkét. Vörös bort is varázsolt elő a hűtőből, amely a múltkori buliról maradt meg.

Most Elena Sophia után érdeklődött. Hogy mondott-e valamit, hogy mikor fog hazajönni. Nemsokára indulniuk kell, ha a rendezvény elejét is el akarják érni. De hiszen Sophia tudja, hogy hol van. És már is csörgött Elena mobilja. Sofia volt az. Munkahelyéről mindjárt a tánchoz megy. Eric megnyugodott. Jó este lesz. Elena és Eric még gyorsan rendbe hozták a konyhát. A mai munkanap után gyerekjátéknak tűnt. A Liffey egy hídján át kellett menniük, hogy a város déli részébe jussanak.  Már sötét volt. Eric azt kérdezte meg Elenától, hogy tud-e már táncolni. Már részt vett pár táncon, de még nem jutott messzire. Viszont nagy örömöt lel a táncban. Ebben Eric nem volt ennyire biztos. No Sophia ösztönözte. Mindenképpen igyekezni fog, hogy mindent jól csináljon.

Amikor a rendezvényteremhez érkeztek, már kilenc óra után volt. Egy kicsit késni fognak. Sophia az előteremben már várta őket. Nagyon csinos volt. Feltűzte haját, és most nagyon femininnek tűnt. Eric puszit adott neki, amit Sophia viszonozott. Akkor vette kezét, és együtt bementek a terembe. Elena nem vette zokon, hogy ők annyira foglalkoztak egymással. Ez így természetes volt. Úgy se tart sokáig, hiszen majd a tánclépésekre figyelni kell. Egy pár bemutatta a táncot és a lépéseket is magyarázta. Eric nagyon igyekezett. Egy első ugrást is már tudott végrehajtani. A mai munkanap és a tánctréning után alig fog tudni mozogni. De ezt nem bánta. Ha Sophiát látta táncmozgásai közben, akkor tudta, hogy miért tette. Az egyórás tréning után mindenki nagyon fáradt volt, és Ericnek már csak az a kívánsága volt, hogy hazamenjen és pihenjen. Ezt az igényt a két nő is érezte, mivel az ő munkanapjuk is kemény volt. Amikor Eric ágyába hullott, tudta, hogy mit vitt ma véghez. Már csak egy utolsó gondolat barátnőjére édesítette elalvását.

Reggel mindenkinek izomláza volt. Még egy ilyen estet ezen a héten Eric nem bírna. Így kezdődött Dublin tartózkodása a teljes programmal. Ha ez nem volt jó jel. Már nagyon rég volt Írországon, de most érezte először, hogy mi teszi ki az ír temperamentumot. Itt jó volt elviselni az életet. Ezt az életörömöt, amit az írek sugároztak ki, különben sehol a világon nem élte meg. De azt is tudta, hogy az írek nagyon sokat ittak, és az időjárás is sok hátránnyal járt. Állandóan esett az eső. Néha aztán felszakadt a felhőtakaró, de ma megint borús napnak indult. Amikor Eric a munkahelyére ment, eszébe se jutott, hogy esetleg máshova kívánkozna.  Munka közben még egyszer emlékezett a tegnapi napra. Vidám este volt. Sokat gyakoroltak, és eközben mindent elfelejtettek. Akkor is, ha nem minden lépés sikerült elsőre. Végül mégis sikerélmény volt. És majd lábizmai lesznek, ahogy munkájától karizmai. Ma este nem akart csinálni semmi különös dolgot. Talán egy kicsit többet beszélgetni Elenával és Sophiával. A nap ugyan nem ment le gyorsan, de amikor hazaért, kellemes fáradtságot érzett. Arra gondolt, hogy esetleg Sophiát moziba kellene hívni. Ugyan sok pénzt még nem keresett, de megint rendszeres munkája volt. Ez nagyon megkönnyítette az életet. És a munka csak jó volt neki. Ha már egy kicsit beledolgozta magát, majd a konyhafőnökkel fog beszélni. Ugyan megígérte, hogy az éttermi élet más területeivel is megismerteti. Annak már örült. Otthon visszavonult szobájába, és megint egy thai útikönyvet vett elő. Thaiföldön talán nem lesz olyan jó élete, mint itt, de tudta, hogy ez majd nem tartja vissza. Rövides olvasmány után megint nyugtalanná vált. Még egyszer bele akart merülni a dublini éjszakai életbe. Talán majd ott is ismerkedik néhány emberrel. Nem árthatott. A sarki kocsmába ment és sört rendelt. Nemsokára néhány ír ült mellette, és megint mesélt nekik élményeiről. De aztán a focira terült a figyelem. Írország sajnos nem kvalifikálta magát a foci vb-re. Franciaország ellen esett ki. Ezt sajnálták. Akkor valaki pozitív dolgokról is tudott mesélni. Írország hosszú ideje óta megint legnagyobb népességét érte el. Népszerű volt. Sok migráns jött Európából vagy Ázsiából. Sok ír, aki valamikor kivándorolt, most visszajött. Írország vonzóvá vált. Liberális bevándorlási politikát alkalmazott. Az Ericcel folytatott beszélgetésen az derült ki, hogy az írek nem támogatták ezt a politikát. A külföldiek alacsonyan fizetett munkát is vállaltak, ami fenyegetette az ír munkahelyeket. Viszont jót tett a gazdasági fellendülésnek.

A vélemények tehát ellentétesek voltak. Ericnek ugyan megvolt a véleménye, de megértette ezeket az íreket is. És akinek az egész a legjobban használt, azok a kapitalisták voltak, úgy vélt néhány ír. Ha pozitívan gondolkozott az ember gazdasági fellendülést hozott. De az élet drága maradt. Viszont az írek nem akartak panaszkodni. A bevándorlókkal szemben barátságosak voltak. Ők nem tehettek róla. Az ír vendégszeretet a mostani időkben sem szenvedett. Bízni lehetett bennük. Talán a legnyitottabb nemzet voltak Európában.  

A kirándulás napja hamar eljött. Már október volt, de az idővel szerencséjük volt. Bár egy kissé felhős volt, meleg volt, és a rádióban napsütést is jósoltak. Elena mégis az esernyőjét  vitte magával .  Amikor a pályaudvarhoz érkeztek, Betty és Brian már csak rájuk vártak. Az út nem tartott sokáig, a két hely nem volt messze Dublintől,  déli irányban feküdt.  A vonaton Elena  a többieknek Rebecca történetét mesélte el, a filmet, amit tegnap DVD-n látott. Azt mondta, nem csak úgy nézte meg a filmet. Ma látni fogják azt a kastélyt, amelyiket Enya vette meg. Ezt a kastélyt a Manderley névre keresztelte. És amikor néhány nappal ezelőtt útikönyvében olvasott erről, még egyszer azt a filmet akarta látni, amelyben ez a kastély előfordul. Valamennyi idővel ezelőtt Betty is látta ezt a filmet. Brian, aki a történelem iránt érdeklődött, azt tudta elmesélni, hogy a német elhárítás a háború alatt hírei kódolására kívánta használni a könyvet. Hogy a többiek látták-e az Angol paciens című filmet. A két nő, mint filmrajongó természetesen ismerte. Azon kívül Ralph Fiennes volt a gyengéjük. Patrick is látta a filmet, de már nem annyira jól emlékezett rá.

Most már megérkeztek Killineybe. Betty, aki már Nápolyiban is dolgozott, mesélte, hogy ez az öböl a nápolyira emlékezteti. Elena azt javasolta, hogy másszak fel a hegyre, onnan fentről jobb lesz a kilátásuk az öbölre és a tengerre. Patrick azt tartotta elenne, hogy először is a közeli kávézóban erősítsék magukat, mielőtt túrázni mennének. Brian egyetértett. Ha a két lány már el szeretne indulni, a két úr majd követi őket. Nem, kedves uraim, ezt nem így beszéltük meg. Betty azt javasolta, hogy először is menjenek le a tengerhez, hogy ott egy ideig a gyönyörű napsütést élvezzék. Erre a két fiú is beadta a derekát. De utána a kávézó teraszán akartak egy kicsit időzni, hogy ott egy ale-t vagy egy Guinnesst élvezzenek, mielőtt folytatnák a túrát. De nem reggeli kocsmázásra jöttünk ide. De igen, mi lenne már egy kirándulás sör nélkül. A lányok már ne annyira kéregessék magukat. Később is lesz még idő kocsmázni. Lent a vízparton a férfiak is végre felfedezték a természet iránti érzéküket. A vízpart mentén sétáltak. Ha már egyszer itt vagyunk, át is ballaghatunk Dalkeybe. Ott is van egy csodálatos település és tökéletes homokos tengerpart.   De ott majd pihennünk. Azzal a hölgyek is egyetértek. Amikor Dalkeybe érkeztek, egy kikötőt láttak, amelyben vitorlás hajók, halászcsónakok, jachtok úszkáltak. Most már kora délután volt, és ideje ebédelni. Egy pizzériát találtak. Itt a falon a híres vendégek meg voltak örökítve: Bono, Sinead O’Connor és Michael Stipe. Mindannyian most egy kemencés pizzára éheztek, és a hozzávaló sört is kiérdemelték. Utána még az uraknak is lett elég erejük, hogy felmázzanak a helység fölé emelkedő hegyre. A kilátás elbűvölő volt. Az egész mediterrán benyomást keltett. Úgy látszott, hogy a fáknak is szubtropikus volt a jelleme. A levegő a tenger fölött egy kicsit kápráztatott, de ez még megerősítette a mediterrán hatást. Amikor majd feltűnt a nap a horizonton, mindenkinek olyan kápris hangulata lett. Az utat lefelé a pályaudvarhoz olyan gyorsan tették meg, hogy még a vonaton is teljesen elkábultan rajongott ezért a gyönyörű kilátásért a négy dublini. Brian néhány fényképet készített, és egy merevlemezre akarta másolni őket. Mindenkinek akart majd példányt küldeni. Este mindannyian Patrichez mentek, aki egy bulira valót már bevásárolt. Pezsgőt ittak, tengeri gyümölcsöket ettek, lakásokról, jogi tanulmányokról és a kávézóról beszélgettek. A végén mégis csak visszatértek a filmekhez. Patrick ehhez a témához nem tudott sokat hozzátenni, néha mégis elmondta a véleményét. Ő inkább az akciófilmek és a westernek iránt érdeklődött, ehhez viszont a többiek nem értettek. A keresztapa aztán mégis csak egyesítette Brian és Patrick véleményét. És Clint Eastwoodnak mindannyian voltak a rajongói.